A Jap�n anim�ci� t�rt�nete

10-es �s 20-as �vek: A Jap�n anim�ci� �tt�r�i

         Az anime t�rt�nete a huszadik sz�zad elej�n kezd�dik, amikor a jap�n filmk�sz�t�k el�sz�r kezdt�k felhaszn�lni a Nyugaton felfedezett anim�ci�s technik�kat. Ezek k�z�l a legels� anim�ci�s filmek k�z�l szinte egyetlenegy sem maradt meg.

         A legels� gener�ci�ba tartoz�k k�z�tt volt Shimokawa Oten karikat�rista, aki az Imokawa Mukuzo Genkanban no Maki (1917) c�m� 5 perces fekete-feh�r n�ma anim�ci�t k�sz�tette, amelyet a legels� jap�n anim�ci�s filmk�nt tartanak sz�mon.

Kouchi Junichi karikat�rista �s fest� a 10-es �vek legfejlettebb technik�j� anim�tora k�r�lbel�l 15 anim�ci�s filmet k�sz�tett.

Kitayama Seitaro ellent�tben kort�rsaival, �n�ll� filmeket k�sz�tett, �s 1921-ben megalap�totta saj�t anim�ci�s st�di�j�t, a Kitayama Eiga Seisakujo-t, amely a legels� val�di anime st�di� Jap�nban.

A k�vetkez� gener�ci� alkot�i – Murato Yosuji, Kimura Hakuzan, Yamamoto Sanae �s Ofuji Noboro – Kitayama tan�tv�nyai k�z�l ker�ltek ki. Masaoka Kenzo anim�tor kisebb st�di�ban �n�ll�an dolgozott. Az 1923-as nagy Kanto f�ldreng�s szerencs�tlen m�don teljesen t�nkretette a Kitayama st�di�t, aminek k�vetkezt�ben az ott tev�kenyked� anim�torok saj�t kis st�di�kat hoztak l�tre. Lehet�v� v�lt a meg�lhet�s az �n�ll� anim�ci�s munk�b�l, mivel a kereslet az �llam r�sz�r�l is egyre ink�bb fellend�lt az anim�ci�s filmek ir�nt.

(Az els� ifj�s�gv�delmi t�rv�nyek megsz�let�s�vel bevezett�k a 15 �ves korhat�r fogalm�t az anim�ci�kra. Az oktat�si miniszt�rium viszont pozit�v szeml�lettel fordult az oktat�, tan�t� c�lzattal k�sz�tett anim�ci�s filmek fel�, �s e c�lra hatalmas �sszegeket �ldozott. Az anim�ci� biztos helyet tal�lt az oktat�si, politikai �s ipari szf�r�ban.)

30-as �s 40-es �vek: Anim�ci� a h�bor� �veiben

         Az 1930-as �vekt�l Jap�nban egyre er�s�d�tt a kultur�lis nacionalizmus, ami a megjelen� m�dia egyre er�s�d� cenz�r�z�s�t jelentette. A legt�bb anim�tor arra lett k�nyszer�tve, hogy az orsz�got dics��t�, lelkes�t� hangv�tel� filmeket k�sz�tsen, melyeket filmsz�nh�zakban mutatott be a korm�ny, k�zv�lem�nyform�l� c�lzattal.

         Az amerikai Disney igen er�s befoly�st gyakorolt a jap�n anim�torokra, �m Jap�nban a h�bor�id�szak�ban az anim�ci�s st�di�k k�zel sem rendelkeztek akkora �sszegekkel, hogy ezeket a nyugati technik�kat meg tudt�k volna val�s�tani. A Disney �ltal m�r haszn�lt hangos filmeket sem engedhett�k meg maguknak a jap�n st�di�k a 30-as �vek k�zep�ig. A kisebb st�di�k �sszeolvad�s�val ny�lt lehet�s�g nagyobb �s ig�nyesebb produkci�k el��ll�t�s�ra, a sz�ks�ges p�nz�sszegeket azonban m�r nem az oktat�si miniszt�rium vagy a nagyobb st�di�k biztos�tott�k, hanem a hadsereg, aki buzd�t� jelleg� anim�c�s propagandafilmeket k�sz�ttetett.

         A 40-es �vek legjelent�sebb jap�n anim�ci�s filmjei a 37 perces Momotaro no Umiwashi (1942), amely a kor leghosszabb �s legfejlettebb anim�ci�s filmje volt, melyben az ismert Jap�n meseh�s, Momotaro kapott f�szerepet, a h�tt�rt�rt�net pedig a Pearl Harbor-i esem�nyek adt�k. Ezt k�vette 3 �vvel k�s�bb a 74 perces Momotaro- Umi no Shinpei (1945), mely az els� eg�szest�s jap�n anim�ci�s film volt.

(Momotaro no Umiwashi)

50-es �s 60-as �vek: Toei Animation �s Osamu Tezuka

         1948-ban alakult meg a Toei Animation, az egyik legismertebb anime st�di�. A Toei volt Jap�n v�lasza a Disney-re. A Toei k�sz�tette el az els� sz�nes anim�ci�s filmet, a Hakujaden-t (1958), mely zen�s bet�tjeivel val�ban a Disney produkci�ra hajazott. Ez volt z els� jap�n anim�ci�, mely az USA-ban is mozibemutat�sra ker�lt.

         K�s�bb a st�di� fokozatosan v�ltott st�lust, az anim�torok saj�t �tleteikkel alak�tott�k ki az anime egyedi st�lus�t a Disney ut�nz�sa helyett. Isao Takahata filmje, a Taiyou no Ouji: Horsu no Daidouken (1968) m�r eg�szen �j, egy�ni rajzst�lusban k�sz�lt, szak�tva az addigi anime-hagyom�nyokkal.

(Hakujaden)

(A Toei m�g egy dologban mondhat� �tt�r�nek az anime t�rt�net�ben: a Mahou Tsukai Sally (1966) c�m� TV sorozatot sokan tartj�k a shoujo – l�nyoknak sz�l� anime – vonal megalapoz�jak�nt, hiszen ez volt az els� n�i f�szerepl�vel rendelkez� anime.)

         A korszak kiemelked� egy�nis�ge Osamu Tezuka, a „manga istenk�nt” emlegetett k�preg�nyrajzol�, aki h�res mang�it k�sz�tette el animeverzi�ban. A Toei riv�lisak�nt megalap�totta saj�t st�di�j�t, a Mushi Productions-t. A st�di� Tetsuwan Atom (Astro Boy, 1963) c�m� TV sorozata lett az els� igaz�n n�pszer� anime sorozat Jap�nban. A Tezuka mang�j�b�l k�sz�lt sorozat f�szerepl�vel rendelkez� robot kisfi�, Atom volt, aki mindig a rossz ellen harcolt. A sorozat kedvelts�g�nek k�sz�nhet�en sok �jabb anime sz�lethetett, mint p�ld�ul a Tetsujin (Gigantor, 1963) c�m� sci-fi sorozat, Tezuka m�sik m�ve, a Jingle Taiten Susume Leo (1965), �s a Mach Go Go Go (Speed Racer, 1967), ami nagy ellen�rz�seket keltett sz�l�k �s pedag�gusok k�r�ben egyar�nt.

(Astra Boy)

70-es �vek: Woeld Masterpiece Theater �s Gundam

         A 70-es �vekre megsz�nt a filmek f�l�nye a TV sorozatokkal szemben. A Toei a Disney-t ut�nz� musicalek helyett a TV sorozatok el��ll�t�s�ra kezdett �sszpontos�tani. A Mushi Productions cs�dbe jutott, ezzel sz�mtalan �j anim�tort bocs�tva sz�t �j st�di�kba, mint az �jonnan alakult Madhouse Studios �s a Sunrise. A k�t hatalmas st�di� dominanci�j�nak megsz�n�s�vel sok tehets�ges fiatal anim�tor jutott lehet�s�ghez �s fogott k�s�rletez�sbe, �j ir�nyokat, st�lusokat teremtve.

(Heidi: Girl of the Alps)

         Az egyik ilyen �jszer� t�m�val rendelkez� anime Takahata Isao Alps no Shoujo Heidi (Heidi, Girl of the Alps, 1974) c�m� sorozata volt, mely a h�res ifj�s�gi reg�ny nyom�n k�sz�lt. A h�tk�znapi, eur�pai k�rnyezetben j�tsz�d�, fiataloknak sz�l� dr�ma nem �g�rt nagy n�pszer�s�get, a legt�bb Tv csatorna nem b�zott a sikerben. De a Heidi hatalmas n�pszer�s�gre tett szert nem csak Jap�nban, de a nemzetk�zi piacon is.

         Heidi siker�nek k�sz�nhet�en sz�lethetett meg a Nippon Animation World Masterpiece Theater nev� gy�jtem�nye, amelynek keretein bel�l 1969-t�l 1997-ig t�bb mint 20, nyugati irodalomra alapozott anime sorozat l�tott napvil�got. T�bb sorozat k�sz�t�s�ben Miyazaki Hayao �s Takahata Isao is r�szt vett.

80-as �vek: Ghibli st�di�, �tt�r�s Nyugat fel�

         A 70-es v�g�t�l m�g kifejezettebb lett az �rben j�tsz�d� sci-fi anim�k sikere, k�sz�nhet�en a Star Wars siker�nek Jap�n-szerte. Ez tette lehet�v�, hogy a Space Battleship Yamato folytat�sa egy mozifilm szem�ly�ben Uchuu Senkan Yamato (1977) elk�sz�lj�n. Ezt a filmet az anime 80-as �vekbeli vir�gkor�nak kezdetek�nt tartj�k sz�mon.

         Takahashi Rumiko n�pszer� mang�j�na anime verzi�j�val, az Urusei Yatsura-val (1982) l�pett be a rajongott mangak�k k�z�. K�s�bb ezt k�vette a sorozat mozifilm v�ltozata, az Urusei Yatsura: Beautiful Dreamer (1984). Mindk�t anim�t Oshii Mamoru rendezte, aki ez�ltal biztos�totta hely�t a rajong�i k�ztudatban, �s k�s�bb eg�szen m�s st�lusban alkotott maradand�t az anime t�rt�net�ben.

1984-ben j�tt l�tre a Gainax st�di�, �s elk�sz�tette az akkor legnagyobb k�lts�gvet�s� anime, a Honneamise no Tsubasa-t (The Wings of Honneamise, 1987).

(Akira)

A korszak egyik legjelent�sebb anim�je, a Kaze no Tani no Naushika (Naushika  of the Valley of the Wind, 1984) sz�mtalan egy�b produkci�t ihletett megjelen�se ut�n, �s hatalmas sikere r�v�n lehet�v� tette, hogy a rendez�, Miyazaki Hayao �s munkat�rsa, Takahata Isao megalap�ts�k saj�t anime st�di�jukat, a Studio Ghibli-t, mely az egyik legismertebb animest�di� lett vil�gszerte.

A st�di� els� filmje a Miyazaki�lltal rendezett Tenkuu no Shiro Laputa ( Laputa: Az �gi palota, 1986) volt, ezt k�vette a Tonari no Totoro ( Totoro: A var�zserd� titka, 1988) majd a Takahata �ltal rendezett Hataru no Haka (Grave of the Fireflies, 1988), �s a szint�n Miyazaki �ltal rendezett Majo no Takkyuubin (Kiki- a Boszork�nyfut�s, 1989).

(Kiki: a boszork�nyfut�r)

         A 80-as �vek k�zep�re az anim�n bel�l a mozifilmek �s a TV sorozatok mellett �j m�dium sz�letett: az OVA, vagyis a kiz�r�lag otthoni video forgalmaz�sra k�sz�l� anim�k, melyeket a kereskedelembe ker�l�s el�tt nem el�z meg mozi-, vagy TV bemutat�. Ezek a kezdetben VHS-en megjelen� sorozatok vagy filmek sz�kebb n�z�k�z�ns�g sz�m�ra k�sz�ltek, �s a form�tum lehet�s�get adott alternat�v k�sz�t�i pr�b�lkoz�soknak is.

Az els� OVA Oshii Mamoru Dallas (1983) c�m� anim�je volt, mely nem  hozott t�l nagy sikert, az ezt k�vet� Megazone 23 (1985) mondhat� az els� sikernek a piacon. A Patlabor, �s t�bb m�sik anime is ebben a form�tumban ker�lt el�sz�r bemutat�sra a n�z�k�z�ns�g sz�m�ra, hiszen az OVA ide�lis lehet�s�g volt az �rdekl�d�s felm�r�s�re.

(Az Ova m�faj volt felel�s egy �j anime m�faj, a Hentai (pornogr�f) anim�k megjelen�s��rt is, a m�faj egy korai k�pvisel�je a Cream Lemon (1984). )

         A Nausicaa nagy siker�n felb�torodva egyre nagyobb k�lts�gvet�s� anime filmek jelentek meg a moziban, pr�b�lva t�llicit�lni az el�d�ket: A jelent�s Jap�n irodalmi alkot�sokon alapul� Ginga Tetsudou no Yoru (Night on the Galactic Railroad, 1985) �s Murasaki Shikibu Genji Monogatari (Tale of Genji, 1986), valamint a hatalmas k�lts�gvet�s� Kidou  Sensehi Gundam: Gyakushuu no Char (Mobile Suit Gundam: Char’s Counterattack, 1988), �s az Arion (1986).

         A nagy k�lts�gvet�s� k�s�rleti anim�k cs�cs�t jelentette a m�r eml�tett Wings of Honneamise (1987), �s Otomo Katsuhiro cyberpunk thrillere, az Akira (1988). Meglep� m�don ezek a filmek nem hoztak annyi bev�telt, ami fedezhette volna magas k�lts�geiket, sem az Akira, sem a wings of Honneamise nem volt kasszasiker Jap�nban. Ennek eredm�nyek�ppen sok anime st�di� megsz�nt. Egyed�li nyertesnek a Ghibli st�di� mondhat�, amely az 1989-es Kiki’s Delivery Srervice-szel (Kiki: a Boszork�nyfut�r) hatalmas sikert aratott.

         Az Akira sikertelens�g�vel, �s Osamu Tezuka 1989-es hal�l�val a 80-as �veki f�nykor Jap�nban a v�g�hez �rt. Azonban az Akira Jap�n hat�rain k�v�l nagy sikert aratott, �s nagy jelent�s�g� volt az anime ismertt� v�l�s�ban, az addigin�l sokkal nagyobb anime rajong�i k�z�ss�get teremtve.  A tengeren t�l a film kultussz�, m�dium szimb�lumm� v�lt.

A 90-es �vekt�l napjainkig

A nagy 80-as �veki vir�gkor ut�n a nagyobb k�lts�gvet�s� anime produkci�kban megfigyelhet� a nyugati piac fel� orient�l�d�s. 1995-ben jelent meg a Macross Plus, �s a Memories, melynek k�sz�t�s�ben �ltal�nosan elismert alkot�k vettek r�szt: Morimoto Koji, Kon Satoshi, Okiura Hiroyuki, �s maga Otomo Katsuhiro. Ennek ellen�re a Memories nem ker�lt megjelen�sre az USA-ban, a t�ls�gosan nagy forgalmaz�si k�lts�g miatt.

M�g ugyanezekben az �vekben megjelent Oshioi Mamoru legh�resebb filmje, a Ghost in the Shell (1995), amely jelent�s benyom�st tett mind az anime, mind a filmek ter�n. A mozifilmek k�z�l �rdemes m�g kiemelni Kon Sastoshi pszichothriller�t, a Perfect Blue-t (1997).

A Ghibli st�di� is folytatta a sikeres filmek gy�rt�s�t, a Miyazaki Hayao �ltal rendezett Princess Mononoke (Mononoke Hime, 1997) Jap�n legismertebb anime filmje volt eg�szen a szint�n Miyazaki �ltal rendezett Spirited Away (Chihiro szellemorsz�gban, 2002) megjelen�s�ig.

         A Gainax a Wings of Honneamise ut�n a 90-es �vek egyik legismertebb, legvitatottabb, �s legnagyobb visszhangot kelt� sorozat�val ker�lt ism�t a k�ztudatba: a Neon Geneysis Evangelion (1995) Anno Hideaki sci-fi k�r�t�s� pszihol�giai dr�m�ja Jap�nban is hatalmas n�pszer�s�gre tett szert. A sorozat t�lk�ltekez�se �s lez�ratlan befejez�se heves kritik�t v�ltott ki a jap�n rajong�kb�l, aminek hat�s�ra k�t �vvel k�s�bb egy mozifilm, a The End of Evangelion (1997) sz�letett.

Az Evangelion vegyes �rzelmeket v�ltott ki a k�z�ns�gb�l Jap�nban, �s a tengeren t�lon is, de �sszess�g�ben jelent�s hat�sa volt a telev�zi�s anime iparra.

Az Evangelion n�h�ny vitathat� jelenete miatt a TV Tokyo az er�szakos �s szexu�lis jelenetek szigor�tott cenz�r�z�s�ra k�nyszer�lt. A k�s�bb nyugaton is igen n�pszer�v� v�l� Cowboy Bebop (1998) els� TV sug�rz�sakor er�sen cenz�r�zva ker�lt a k�z�ns�g el�.

         Az Evangelion inspir�l� hat�s�val egy „post-Evangelion”-nak nevezett trendet ind�tott be, melyben t�bb szint�n nagyon sikeres anime sorolhat�, t�bbek k�z�tt a RahXephon (2002), Brain Powered (1998), Gasaraki (1998), illetve az �gynevezett k�s�rleti TV sorozatok, amelyeknek a k�s� esti m�sorblokk biztos�tott helyet: Serial Experiments Lain (1998), majd az ezt k�vet� Boogiepop Phantom (2000), Texhnolyze (2003), Paranoia Aqent (2004). Ezek a sorozatok az animerajong�k sz�kebb r�tegeit c�lozt�k meg.

         Ezek mellett az alternat�v, k�s�rleti jelleg� anim�k mellett ugyanebbe az id�szakban a nagyobb rajong�i h�nyad sz�m�ra k�sz�l� sorozatok miatt sokan kezdtek besz�lni az anime min�s�gi roml�s�r�l, hanyatl�s�r�l. Az otaku szubkult�ra sz�rakoztat�s�ra k�sz�l� k�nnyebb sz�rakoz�st ny�jt� v�gj�t�kok �s a fanservice elemeket tartalmaz� sorozatok k�z�l Jap�nban sok – Hand Maid Mai (2000), Mahoromantic (2001), Green Green (2003) – igen j�vedelmez�nek bizonyult.

(Ghost in the Shell)

A Pokemon (1997) Jap�nban �s Nyugaton is hatalmas n�pszer�s�gre tett szert, t�bb sorozata �s a hozz� kiadott sz�mtalan term�k miatt sok animerajong� tartotta egyszer� kereskedelmi fog�snak. Nyugaton a Dragon Ball Z (1989) �s az Inuyasha (2000) is hasonl�an nagy rajong�t�bort szerzett.

         A shoujo m�fajban a Sailor Moon (1992) gyakorolt hasonl� hat�st a n�i animerajong� k�z�ns�gre, Eur�pa t�bb orsz�g�ban is sok rajong�t szerezve mag�nak. Jelent�s shoujo sorozatok m�g a Kodomo no Omocha (1996), Card Captor Sakura (1998), Full Moon Wo Sagashite (2002).

A Nyugat n�vekv� �rdekl�d�s �s befogad�s az anim�k ir�nt j�l megfigyelhet� az anim�k el�rt sikereivel a hivatalos nemzetk�zi filmfesztiv�lokon. Miyazaki Spirited Away (Chihiro szellemorsz�gban) c�m� filmje megosztott els� helyet nyert 2002-ben a Berlini Filmfesztiv�lon, �s elnyerte a 2003-as Oscar-d�jat az anim�ci�s film kateg�ri�ban.

 (Chihiro szellemorsz�gban)