Az alk�mia az emberis�g t�rt�nelm�nek egyik legk�l�nlegesebb tudom�nya. Pontos eredete ismeretlen. Alkimist�k l�teztek az �kori K�n�ban, Mezopot�mi�ban, Indi�ban, Egyiptomban �s G�r�gorsz�gban is, de az alk�mia igaz�n neves m�vel�it m�r az eur�pai k�z�pkorb�l ismerhetj�k. Az alkimist�k a modern vegy�szek �sei voltak, akik nem el�gedettek meg a vil�g elvont, filoz�fiai megismer�ssel, �s nem csak megfigyeli, hanem ink�bb alak�tani szerett�k volna az anyagi val�s�got. Laborat�riumaikban az egyszer�bb vegy�letek, a savak, gy�gyszerek �s alkoholok el��ll�t�s�val foglakoztak, ha �ppen nem Magnum Opus, azaz a Nagy M� megalkot�s�val pr�b�lkoztak. A Magnum Opus alatt t�bb mindent is �rtettek: egyr�szt lehetett az aranycsin�l�s titka, de ak�r a B�lcsek K�ve is, ami a legenda szerint az alkimista akarat�t feler�s�tve b�rmilyen anyag (ak�r az emberi test) megteremt�s�re vagy �talak�t�s�ra k�pess� teszi, r�ad�sul alapanyagokat sem kell t�bb� haszn�lnia. A legend�s csodaszert sajnos senki sem fedezte fel, elk�sz�t�s�nek m�dja a mai napig ismeretlen. Az alkimista egyetlen seg�deszk�ze a kutat�sban a Mutus Liber volt, ez a 15 elvont k�pb�l �ll�, minden sz�veges kieg�sz�t�st n�lk�l�z� k�nyv. Az alkimist�k az aranycsin�l�s vonzerej�t meglovagolva gyakran tal�ltak maguknak gazdag t�mogat�kat, �s kutat�saik bizony sokszor lend�tett�k el�re a tudom�ny fejl�d�s�t, m�g akkor is, ha olykor porr� �getett egy-egy laborat�riumot. Miel�tt b�rki is azt gondoln�, hogy alkimist�nak �ltal�ban b�tor, de tudatlan kont�rokat tartjuk, sietve lesz�gezz�k, hogy a tudom�nyuk igen kiterjedt irodalommal rendelkezett, s�t Newton is alkimista volt. K�nyvt�rnyi m� t�rgyalja a k�l�nb�z� kever�kek el��ll�t�s�nak m�dj�t vagy a sz�ks�ges alapanyagokat – ezeket a k�dexeket �ltal�ban az asztrol�gia jelrendszer�re �p�l�, k�l�n nyelven �rt�k. L�tezik m�g spiritu�lis alk�miai is, ami hasonl�t a nyugati ezoterikus vall�sokhoz, �s l�nyeg�ben a l�lek nemes�t�s�t t�zte ki c�lul. Ebben az �rtelmez�sben az „aranycsin�l�s” �s a „B�lcsek k�ve” elvont fogalom, lelki gyakorlatokk� v�lik, a c�l pedig a t�k�letes, hib�tlan l�lek el�r�se, a megvil�gosod�s. Felsorolni is lehetetlen az alk�mia alfajait, a h�bor�s alkalmaz�sokt�l kezdve eg�szen az Aleister Crowley-f�le szexu�lis alk�mi�ig, a l�nyeg, hogy az alk�mia, mint a megfigyel�s, �talak�t�s, lebont�s �s fel�p�t�s technik�j�nak szinonim�ja v�g�rv�nyesen belopta mag�t az emberis�g kult�r�j�ba, kit�r�lni onn�t pedig nem csup�n felesleges, de lehetetlen v�llalkoz�s lenne. 

                                                                         (Mondo magazin / 07.05)